Drégelypalánk a Szondi-hagyomány ápolásával, az évente megrendezésre kerülő várjátékokkal adózik a végvári hősök emlékének.
A rendezvény a várvédelem korszakát idézik fel változatos, gazdag történelmi ihletésű programokkal. A vár fénykorát megelevenítő történelmi forgatag igazi történelmi utazás: korabeli figurák és korhű jelmezek keltik életre a múltat. Hadijátékok, viselet- és fegyverbemutató, ostromjáték, íjászbemutatója, had- és kultúrtörténeti előadások, vitézi próbák, gólyalábasok, zászlóforgatók és kézművesek bemutatói színesítik
Amikor 1552-ben Ali budai pasa a hont vármegyei várak ellen vonult, Drégely vára igen rossz állapotban volt. Az itt állomásozó helyőrség összesen 80 katonából állt, melyhez járult még a király által felfogadott 40 zsoldos és Selmecbánya 26 katonája. A vár építésére és megerősítésére még 1552-ben sem történt megfelelő intézkedés. A legelhanyagoltabb állapotba pont akkor jutott, mikor már a török támadás közvetlenül fenyegetett. Szondy és tisztjei sürgették a vár kijavítását és kellő felszerelését, ám I. Ferdinánd ez irányú rendelkezéseinek alig kelt foganatja a kamara nehézkes ügyvitele miatt.
Drégely várának történelmi küldetését a kényszerűség rótta rá, akkor amikor 1552. július 6-án Ali pasa 12–14 000 főnyi hadseregével megérkezett a vár alá. A sereg két hadosztálya, kb. 8000 ember ott ütött tábort, a harmadik hadosztály Ipolyság és Balassagyarmat felől zárta körül a várat. Drégely 1544 óta végvár volt és a végvári vitézeknek innen kellett védeniük az Ipolyon túli gazdag bányavárosokat. Szondy György és emberei négy napon át példamutató vitézséggel, halálra elszánt bátorsággal védekezett a túlerővel szemben. Drégely emléke és példája egyike lett az önfeláldozó hazafiságnak és bátor helytállásnak.
Forrás: https://dregelypalank.hu/dregelypalank/ertektar/szondi-varjatek/
https://hu.wikipedia.org/wiki/Drégelypalánk
©2023. Pattantyús Martalócok Hagyományőrző Egyesület
MInden jog fenntartva
